Horváth János, az AGROTEC Magyarország Kft. Szentlőrinci Területi Központjának fél éve kinevezett területi műszaki vezetője szerint az ő esetében sem volt másként, a szakirányú végzettség és a mezőgazdaság szeretete mellett a hatékony szervizháttér kiépítéséhez kellett az a rutin, amit előzőleg egy 9000 hektáros gazdaság műszaki vezetőjeként megszerzett.
A szakember célja, hogy kihasználja azt a lépéselőnyt, amit a gazdálkodói gondolkodásmódjának, elvárásainak ismerete jelent a műszaki háttér szervezéséhez. Napi feladatokról kérdeztük, valamint arról is, hogy mit jelent a gyakorlatban egy lépéssel a hibák és elvárások előtt járni a mezőgazdaságban.
Mennyiben egyszerűsíti le a dolgod területi műszaki vezetőként, hogy ismered a másik oldalát is a gépekkel végzett napi munkának a mezőgazdaságban?
Horváth János: A szakmához a tudást a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem meg okleveles gépészmérnökként, de szerintem az AGROTEC Magyarország Kft. partnerei számára legalább ilyen lényeges az a gyakorlati tapasztalat, ami hozzájuk hasonlóan a „felhasználói oldalról” származik, évekig dolgoztam ugyanis egy 9000 hektáros gazdaság műszaki vezetőjeként. Legyen szó traktorokról, kombájnokról, munkagépekről, üzemeltetési oldalról pontosan ismerem az igényeket, kihívásokat, amiket az olyan szántóföldi klasszikusok termelése támaszt a gépekkel szemben, mint a kukorica, napraforgó, szója, repce, de vetőmagtermesztésben és állattartásban is van gyakorlati tudásom, ezek ugyanis mind a gazdaság profiljába tartoztak. Köszönhetően ezeknek, nem kívülállóként építek szolgáltatást, hanem gyakorlatilag belelátok a partnerek gondolataiba, úgy szervezem a folyamatokat, műszaki és szervizhátteret, ahogy egy gazdaság műszaki szakembere azt igényli.
Szerinted ahhoz, hogy a partnerek elégedettek legyenek, milyen a „jó területi műszaki vezető”, aki a háttérből láthatatlanul fogja össze a feladatokat, vagy aki jelen van és folyamatosan elérhető?
H.J.: A kulcs szerintem az egyensúly a műszaki munkák terén a mezőgazdaságban. Ez egy sajátos világ, az idő múlását itt nem a hét napjai határozzák meg, hanem az időjárás, a levegő és a talaj hőmérséklete – ami nincs tekintettel se a szombat-vasárnapra, se a húsvétra például. A partnereknek fontos, hogy tudják, bármikor ott lesz valaki a telefon másik végén, ha egy kritikus műveletnél valamilyen műszaki probléma lép fel, és segít annak a gyors elhárításában. Azonban az se mellékes, hogy ne erőszakoljuk rá magunkat a gazdákra, mert szeretik a maguk ritmusában intézni a dolgaikat. Ezért kombináljuk a csendben kiépített hibátlan műszaki hátteret a partnerek rendszeres felkereséseivel. Hiszek ugyanis abban, hogy a közös munka magasabb szintjét jelenti, amikor őszintén érdeklődünk a partnerek felől. Sokkal jobb szolgáltatást tudunk biztosítani, ha ismerjük a gépparkot, azt, hogy melyik gép hány üzemóránál jár, milyen feladatokat osztanak rá az adott időszakban. Az élő kapcsolattal előre felkészülhetünk a várható feladatokra, személyre szabott ajánlatokat tehetünk a karbantartás megkönnyítéséhez, magasabb színvonalú kiszolgálást nyújthatunk, amikor szükséges, mintha akkor találkoznánk először a partnerrel, amikor egy gépével problémába ütközött.
Mennyire lényeges a jó csapat a sikeres műszaki munkához?
H.J.: A jó csapat ehhez a szakmához is elengedhetetlen, hiszen, ha a munkatársak nem tudják, mi a dolguk, akkor kudarcra vagyunk ítélve. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan szerviztechnikus gárdával dolgozhatom együtt, akik a saját részterületeik beható ismeretén túl még egy rendkívül fontos dologra is képesek: egymás segítésére csapatként. Ez a titka annak, hogy ne sorrendben, egymás után tudjuk kiszolgálni a partnereket, hanem párhuzamosan oldjunk meg műszaki feladatokat, összeadva azt a speciális tudásanyagot, amit a munkatársak külön-külön birtokolnak. Ebben segítek a munka megszervezésével, de elengedhetetlen az az önállóság, amivel utána a munkatársak nekilátnak a kivitelezésnek.
Milyen célokat tűztetek ki magatok elé műszaki vonalon a csapattal?
H.J.: A legfontosabb célunk, hogy a precíziós gazdálkodáshoz kifejlesztett gyári szoftvercsomagunk a műszaki karbantartás alapjává váljon. Az AFS Connect rendszeren belül minden regisztrált mezőgazdasági géphez távfelügyeleti rendszer érhető el. Ennek a lényege, hogy egy jóváhagyást követően a gépekbe szerelt érzékelők szinte minden lényeges gépadatot továbbítanak a szervizcsapat részére. Mi figyeljük, értelmezzük az adatokat, amiknél egy kiugró változás előre megjósolhatja, ha egy műszaki meghibásodás várható, akár azelőtt, hogy a partner ebből bármit észrevenne. A rendszer segítségével új szintre léphetünk karbantartás terén, hiszen ahelyett, hogy javítanánk, immár megelőzhetjük a műszaki problémákat. Azon leszünk, hogy ezt minél szélesebb körben kihasználjuk a munkánkban.
Mi az, ami örömet szerez számodra ebben a munkában?
H.J.: Sok elköteleződéssel jár ez a hivatás mezőgazdasági vonalon, de sokkal többet ad vissza, mintha a négy fal között dolgoznék mérnökként egy irodában. Minden nap más, az időjárás és az évszakok mentén számtalan változást kell naponta lereagálni. Itt emberekkel dolgozhatok, problémákat oldhatok meg, és ha a nap végén egy partner megköszöni, hogy segítettünk neki eljutni a megoldáshoz, az olyan sikerélmény, amiért megéri ezt csinálni. Szükség is van erre, mert tényleg rendkívül szerteágazó a feladatköröm. Reggel 7-kor indul a munkaidő a központban, amihez már az autómban a munkán gondolkozom. 7.20-ig átbeszéljük a teendőket a szerviztechnikus kollégákkal, az előző napi emailek, esti hívások áttekintése után és a kollégáktól kapott információkra építve kialakítjuk a napot, amit az aznapi javításokhoz beérkezett alkatrészek ellenőrzése, munkalapok áttekintése és még számos adminisztratív feladat egészít ki. Nem beszélve a napi akár 15-20 új hívásról, amit a beidőzített partnerlátogatások mellett kell intézni. Szerencsére a családi háttér támogat ebben, ahogy említettem, a munka bőven feltölt cserében, így mindig várom a következő napot.
Cikkünk megjelent a magro.hu hírportálon.