Újgenerációs talajszkenner: precíziós gazdálkodás, még hatékonyabban!

Míg a növényekre alapozott becslések kizárólag a talaj tápanyagszolgáltató képességét tükrözik, addig van rá eszköz, hogy utánajárjunk, vajon a termőréteg szerkezetében mi okozza az eltéréseket, azok javíthatóak-e a hozamnöveléshez. Ezt teszik elérhetővé az olyan újgenerációs talajszkennerek, mint a CNH csoporthoz tartozó SoilXplorer. A szkennerrel a felmérésen túl, akár valós időben vezérelhetjük talajjavító munkagépeinket is a földeken.
 
Az eszközt a gyakorlatban 2020 folyamán magyar gazdálkodók is tesztelték. Egyikük Prescher Péter, akit a tapasztalatairól kérdeztünk.

  

Prescher Péter családjával a Fejér megyei Nagylók község térségében gazdálkodik. 430 hektáros területükön klasszikus növénytermesztést folytatnak őszi, illetve tavaszi sörárpával, repcével, kukoricával. Szemléletük azonban egyáltalán nem klasszikus. Péter ugyanis tavaly beiratkozott az Óbudai Egyetem Precíziós Gazdálkodási Szakmérnök karára, aminek köszönhetően mind géppark, mind technológia terén tudatosan építkeznek évről-évre. Egy táblával a XII. Kukorica termésversenyre is benevezett, de a precíziós gazdálkodáshoz elérhető technológiákat egy 115 hektáros őszi árpa táblán is próbára tette. Bár a családi gazdaság szigorúan véve csak egy éve valósította meg a precíziós gazdálkodás feltételeit, panaszra nincs okuk. Az említett őszi árpa terület esetében majd’ 1 milliót spóroltak a kivitt inputanyag költségeken, míg 1 tonnával túlszárnyalták a célokat a termésátlagban. Közben a SoilXplorer szkennert is próbára tették a hatékonyságfokozás érdekében.
 
„A precíziós gazdálkodás és lehetőségei különösen érdekelnek, a szakdolgozatom is ehhez kapcsolódik. Pontosabban a talajszkennerek adatai és a műholdfelvételeken kirajzolódó heterogenitások összefüggéseit kutatja. Ahogy sejthető, épp ezért tényleg minden lehetőséget kipróbáltunk mind a Kukorica termésverseny tábláján, mind más területeken. Ehhez a családi gazdaságunkkal az első lépéseket már hosszú évekkel ezelőtt megtettük az automata kormányzás és a sorvezetők alkalmazásával. De komolyabb szinten úgy egy éve láttunk neki. Talajmintavétellel menedzsmentzónákat alakítottunk ki, tápanyaggazdálkodási és tőszámterveket készítettünk, ennek megfelelően végeztük a vetést, valamint az inputanyagok kijuttatását is. Ebben a tekintetben a legérdekesebbek a 115 hektáros őszi árpa táblánk eredményei. Itt 3 hektárra egymástól 36 darab rácsponttal végeztünk mintavételt. Az itt talált talajadatokból elég jó képet kaptunk a tápanyageloszlásról, kirajzolódott, hol milyen a talaj pH szintje, humusztartalma, mennyi foszfor, kálium és mikroelem érhető el. Ismertük a kultúra fajlagos tápanyagigényét, így összetett műtrágyák helyett célzottan, monoműtrágyákkal dolgozhattunk a maximális termés biztosításért. A szaktanácsadó segítségével az adatokat pontos dózisigényekre fordítottuk a menedzsmentzónákon belül, így sokkal jobb hatásfokkal dolgozhattunk. Vannak, akik homogenizálni szeretik a zónákat, próbálják feljavítani a gyengébb területek termésátlagát. Mi inkább a nagyobb termőképességű területeket próbáltuk kiaknázni. A fizikai talajviszonyok ugyanis évszázadokkal ezelőtt alakultak ki, hiába viszünk ki rá extrán inputanyagot, nem változtat a dolgokon, csak kimosódik.”

„Tábla szinten igyekeztem kihasználni a maximális terméspotenciállal rendelkező részeket. Ezek megkapták azt a plusz inputanyagot, amit a gyengébb részeken megspóroltam. Meglehet, ugyanannyi műtrágyát juttatunk így ki, de jobban hasznosul. Ez volt az első év, amikor a megcélzott 8 tonnás termésmennyiséget megfejeltük egy 9,1-es átlaggal, az elmúlt évek legjobb sörárpáját szedtük le. Mivel komplex műtágya helyett külön foszfort és káliumot vittünk ki, a foszforhoz kapcsoltan pedig a MAP-on belül nitrogént, még spóroltunk is az anyaggal. Átszámoltam, 115 hektáros tábla nagyságnál az összes inputanyag költségen körülbelül 950 ezer ft-ot spóroltunk.”
 
Prescher Péter azt is elmondta, hogy számukra az olyan eszközök, mint a SoilXplorer azért érdekesek, mert lehetőséget teremtenek, hogy még ennél is jobb munkát végezzenek.
 
„A 2022-től startoló mezőgazdasági támogatási ciklusban még tovább csökkentik a kijuttatható műtrágyák és növényvédőszerek mennyiségét. Ahol elérhető javulás, az a talajelemzéssel és szkennerrel kimutatható, így alkalmazható megfelelő, akár valós idejű korrigálás is. A szkenner segítségével pontosabb képet kapunk a talajviszonyokról, pontosabb tőszámdifferenciálást végezhetünk az adataival. Az őszi árpa estében épp ezért megnéztük hogyan működik, mit adhat a későbbiekben a munkához. A szkennert a Nitrosol kijuttatásával egy menetben próbáltuk ki a táblánál.”

 

A CNH csoport SoilXplorer talajszkennerét nem kell a talajba helyezni. Az eszközt Magyarországon a termelők számára forgalmazó AGROTEC Magyarország Kft. precíziós üzletágának termékmenedzsere szerint a SoilXplorer érintésmentesen dolgozik.
 
„Mindössze elektromágneses sugárzás segítségével pásztázza végig függőlegesen a talajrétegeket, 4 eltérő mélységben: 50 cm-en, 50-70 cm között, 70-90 cm között és 90-110 cm között.” – vezeti fel a szenzorra vonatkozó tudnivalókat Dr. Virág István.
 
„Az eszköz érzékeli a talaj vezetőképességén belüli különbségeket. Használatával zónákra bonthatjuk a táblát, megmutatja a relatív talajnedvességet, jelzi, ha a zónákon belül változik a vezetőképesség. Ez utalhat arra, hogy erősen tömörödött talajrétegre bukkantunk. A szenzor így a monitorozáson túl egy kis továbbgondolással differenciált tőszámok, dózisok kijuttatását is vezérelheti. Ráadásul, mivel a talajviszonyok nem fognak egyik napról a másikra változni, a műholdas hozamtérkép mellett a szkenner is alternatívát jelenthet ilyen célokra.”
 
A szakember szerint azonban legalább ennyire lényeges, hogy a valósidejű beavatkozási lehetőségeknek hála, talajművelő eszközt is irányíthatunk a segítségével.
 
„A SoilXplorer talajszkenner mögé csatolt talajművelő eszköz eltérő mélységekben is dolgozhat. Ez azt jelenti, hogy egy lazítózás mélységállítása lekövetheti valós időben a talajviszonyokat. Miközben a kapcsolt vetőgép szintén ennek megfelelően variálja a tőszámot is.”

 

Prescher Péterék nagylóki földje esetében gond nélkül dolgozott a szkenner, begyűjtötte és feldolgozhatóvá tette az adatokat. „Azt láttam, hogy van összefüggés a távérzékelés alapján kialakított zónák és a szkenner adatai között. Megerősítette, hogy jó úton jártunk az eddigi munkával, képet alkothattam a terület talajviszonyairól, ami a későbbi művelésben lehet a hasznunkra. Minél több az adat, annál jobban tudjuk a tudását hasznosítani az eszköznek, így én szeretném a többi táblánkat is végigszkennelni a jövőben.”
Dr. Virág István szerint a SolExplorer talajszkenner megvásárlása 7-800 hektáros birtokmérettől lehet reálisan megtérülő, de a kisebb gazdaságoknak is van megoldási javaslatuk. 2021-ben bérleti konstrukcióban is elérhetővé válik a gép, ami minden magyar termelőnek tesztelhetővé teheti a technológiát.
 
Ha szeretné SoilXplorer talajszkennerrel hatékonyabbá tenni a precíziós munkát gazdaságában, keresse az AGROTEC Magyarország PLM üzletágának termékmenedzserét, dr. Virág Istvánt (telefon: 06-30/324-9528, e-mail: virag@agrotec.hu)